Carlos - 2009.06.14.
LKK
-- Vissza
A |
Ctrl |
Alt |
Backspace |
ürügyén |
Tartalom
- 1 az X
- 2 X Y W MicroXwin
- 3 Az X11R6
- 4 XFree86 - Xorg
- 5 Xorg
Viszlát konfiguráció!
A döglött hal és a rébusz (ja nem, débusz)
És mondá az X.org: legyen sötétség...
Cváj, ejn, zéró OVERKILL! - hová lettek a phaserek?
- 6 Trendek
- 7 Linkek
az X
Az X Window System a mai Unix-os és Linux-os világ grafikus rendszereinek
alapja. A kliens-szerver alapú rendszer olyan alapvető szolgáltatásokat nyújt
és fejlődése olyan apró lépésekkel zajlik hogy a felhasználók számára
általában fel sem tűnnek a változások. Az X, vagyis a manapság megszokott
verzió, az X11 nem összetévesztendő az ablakkezelőkkel (window managers,
wm), sem pedig a különböző grafikus felhasználói felületekkel ( desktop
environments, de ). Az X ezek "mögött" dolgozik. Gyarkorlatilag a mai modern
Unix és Linux gépeken az X a grafikus felületek alapja.
X Y W MicroXwin
Ha megkérdezünk egy átlagos Linux felhasználót, hogy milyen ablakkezelőket
ismer, biztosan fel tud sorolni néhányat ( ha elsőre általában tévedésből
úgyis DE-ket sorol fel mint a gnome, a KDE, vagy az XFCE ).
Ha grafikus szervereket kéne felsorolni, legtöbben azt sem értik miről van
szó. Az X hegemóniája fantasztikus, ám léteznek különc grafikus szerverek.
Ilyen például a méltatlanul elfeledett W, ami egyébként az X történelmi
elődje, és bár tudásban elmarad tőle, mindössze 80Kbyte.
A W window system egyébként szinkron protokollt használ ellentétben
az X aszinkron protokolljával.
Egy másik grafikus "szerver" a MicroXwin, ami valójában egy kernel modul.
A MicroXwin fejlesztői rájöttek hogy a kliens-szerver architektúrából
adódóan az X lassabb mint az MS vagy a MAC grafikus felületei.
Ez a szerver gyorsabb, "könnyebb", keveset memóriát használ, mint pl.
az Xorg.
Az Y window system egy az X leváltására tett mindeddig sikertelen kísérlet.
Az X tehát nem az egyetlen, de kétségkívül a legelterjedtebb.
Miért sorolok fel itt pár alig használt grafikus rendszert, mikor
"mindenki" X-et használ?
Nos, szerintem a kissebbség itt is legalább olyan fontos mint a
Linux kontra Windows esetben.
Az X11R6
Az X11R6 hivatalosan 1994 május 16.-án született meg, és talán legtöbbünk
ma is abban a hitben él, hogy még mindig az X11R6-ot használjuk. De aki kicsit
is halad a korral, az már az X11R7-nél tart (még ha nem is tud róla).
Igen, a könyvtár még X11R6.
Igen, vannak alverziók is, most épp az X11R7.4 a hivatalos, de 2009.
augusztusára tervezik az X11R7.5-öt.
XFree86 - Xorg
Az XFree86 licenszelése és nem GNU-s fejlesztői politikája miatt alakult meg
az X.org, és manapság már az Xorg csapat X szervereit használjuk.
Innen pl. az xorg.conf. A legtöbb Linux disztribúcióban mindenesetre
szinte horrorisztikus volt az áttérés. Gyakran előfordult hogy frissítés után
nem is volt X!
Xorg
Viszlát konfiguráció!
A döglött hal és a rébusz (ja nem, débusz)
És mondá az X.org: legyen sötétség...
Cváj, ejn, zéró OVERKILL! - hová lettek a phaserek?
Az Xorg kicsit másként áll a fejlesztéshez mint elődje. Talán annak is
köszönhető a dolog, hogy igazi GNU-s projektként többen többfelé fejlesztik,
illetve hogy az Xorg-ban már különböző nagycégek is tagok.
Sorra kerülnek elő az X fejlesztőinek a tarsolyából a meglepetések.
Viszlát konfiguráció!
A R7-től megjelent új módi, a konfigurációs fájl nélküli
működés egy érdekes meglepetés a rutinosabbaknak.
Teljesen érthető és praktikus persze. Kicserélem a videokártyát,
és nem kell állítanom semmit. Igazi plug and play.
Na persze az XFree fejlesztők biztosan odatennének egy xorg.conf-ot csak úgy
üresen, benne két sor kommenttel arról hogy mi is történt.
Mellesleg hová lett a régi UNIX-ból örökölt szellemiség ( kezeljünk mindent
fájlként ) ?
A döglött hal és a rébusz (ja nem, débusz)
Az Xorg szerverének újabb trükkje hogy a hald-vel és a dbus-szal összekapcsolva
kezd dolgozni alapértelmezésként. Ez tényleg hasznos ha menetközben
dugdossuk a billentyűzeteket és egereket összevissza. Elég bajos persze
ha nem fut ez a két démon a rendszerünkön. Engem is meglepetésként ért
egy frissítés után hogy az X szervernek nem tudok bemenetet adni.
Kipróbáltam hald-vel. Persze az eddig "magától működő" touchpad extrák, pl.
hogy a touchpad gombjai nélkül is tudok kattintani eltűntek.
Kis utánanézés a neten, és voilá csak át kell állítani, és megy nélkülük is.
No itt álljunk meg egy szóra. Ha a hald és a dbus nem fut, az X szerver
viszont alapértelmezésként azokat használná, de át tudom konfigurálni,
miért nem nézi meg induláskor esetleg hogy eléri-e a hald-t, és ha nem
talán visszaválthatna magától is a régi input-method-ra?
Idézek egy levelet a debian-user listáról:
(amivel mélységesen egyetértek)
List: debian-user-debian
Date: Prev Next Index Thread: Prev Next Index
some true asshole decreased linux' value as an alternative to windows
by making hal a dependency(!) of xorg now...
you can get the sovereignty over your system back by purging hal from
your installation and adding this
-------------------------------------
Section "ServerFlags"
Option "AutoAddDevices" "false"
EndSection
----------------------------------------
to your /etc/X11/xorg.conf
FUCK YOU! whoever did that...
Dirk
És mondá az X.org: legyen sötétség..
Újabb meglepetésként ért hogy a megszokott szürke-fekete háttér eltűnt.
Nem mintha gyakran látnám manapság, hiszen gyorsan betöltődik az ablakkezelő
vagy a bejelentkezés kezelő valami memóriazabáló háttérrel.
( Mi másra is lenne használható a RAM, mint nagy képeket tölteni bele,
amiket aztán módszeresen letakarunk böngészőkkel, szövegszerkesztőkkel
filmekkel, és egyéb programokkal? )
Az új módi: Az X szerver fekete hátteret ad. Túl azon, hogy mi értelme lehetett
a változtatásnak, mikor az átlag felhasználó alig-alig találkozik már
az X szerver hátterével, logikátlannak is tűnik. A fekete hátteret könnyű
összekeverni azzal, mintha nem is indult volna el az X, pedig előfordulhat
hogy az ablakkezelővel, bejelentkezés kezelővel, betűkészletekkel van a gond,
és ilyenkor ( régen ) kiválóan meg lehetett állapítani hogy az X rendben van.
Hát most ennek is búcsút kell mondanunk?
Szerencsére az X indítható egy "-retro" opcióval, amiből látszik is, hogy a
mostani fejlesztőknek mi a véleményük a bevált metódusokról ( én inkább -normal
opciónak hívnám ). A retró módban az X a régi háttérrel indul, és a CTRL-ALT-BACKSPACE
is működik ( ennek történetét később leírom ), állítólag. A retro mód azért
kicsit furcsa, ha jól láttam először mégis a fekete háttérrel indul a dolog,
és csak utána tölti rá a hátteret az X, úgyhogy a háttérben azért kicsit
másként működnek a dolgok ( meg kéne böngészni a forrást az igazoláshoz ).
Egyébként a CRT-ken a mágneses erővonalak is jobban látszanak a régi háttéren
mint bármi máson (jó tudom, manapság már nem divat a CRT).
Cváj, ejn, zéró OVERKILL! - hová lettek a phaserek?
Térjünk rá a már a címben is említett ALT-CONTROL-BACKSPACE kombinációra.
Ennek a kombinációnak a segítségével könnyedén "lelőhetjük az X szervert".
A lényeg hogy az X ezt a kombinációt megkapva azonnal és rögtön kilép,
ezzel kiléptetve minden X alatt futó programunkat is.
Mi ennek a haszna?
- Sok esetben ezzel a kombinációval leállítható egy befagyott X is.
- Ha pornó oldalakat nézegetünk és a barátnőnk/barátunk/főnökünk megjelenik a
szinen, vagy terroristák lepik el az épületet akik hozzá akarnak férni
a rakéta vezérléshez, pillanatok alatt kiléphetünk.
- A belépő felületeknél alkalmazható szakállas jelszó tolvajlási
kisérleteket is megakadályozhatjuk vele.
A nem rendszergazda felhasználó nem indíthat X szervert. Viszont ha már
belépett, indíthat egy teljes képernyőn futó programot, ami kisértetiesen
hasonlít az igazi X bejelentkező felületre ( amiknek a forrásai ráadásul
hozzáférhetőek, és csak minimálisan módosítandók ), viszont bejelentkezés
helyett naplózzák a beírt loginnevet és jelszót, majd egyszerűen lelövik (
nem, nem az alt control backspace-szel ) a grafikus felületet, mire visszajön
az igazi bejelentkező felület. Erre az átlag felhasználó megcsóválja a fejét
és megpróbál ismét bejelentkezni, ami sikerül is!
Ennek az elkerülésére jó pl. hogy a már működő géphez odalépve egy ALT-CTRL-BACKSPACE
kombinációval kezd az ember, és ezzel biztos lehet abban hogy egy bejelentkező
felületbe fogja begépelni a jelszavát.
Az Xorg fejlesztői azonban rájöttek hogy az ALT-CTRL-BKSPACE kombinációval
van egy nagy gond. Egyes felhasználók szerintük véletlenül megnyomják azt
és így minden programjuk megszakad, mentés nélkül, "kiesnek" a rendszerből,
stb. stb. ezt a mesét elszorult szívvel hallgattam.
Szörnyű. Hogyan élhetnek ezek az emberek?
Hiszen mi történik ha véletlenül az autópályán állítják fel a sátrukat?
Nyalogatják a konnektorokat? Elfelejtenek levegőért felbukni úszás közben?
E szörnyű veszélyforrások betiltása nyilván már folyamatban lenne ha az Xorg
fejlesztőinek beleszólásuk lenne az elektromos művek, a közlekedésiek, vagy a
vízügyi hatóságok dolgaiba.
Sajnos azonban az Xorg, csak az X Window Systemhez fér hozzá, és így ez a
hatalmas biztonsági újítás kicsit kirí a sorból. Legalábbis nekem.
Persze a "-retro" opció hatására ez is megoldott. Vagyis nem, nem nekem.
Ugyanis fejlesztői debiant használok, ahol már az xkb-t is meg kellett
erőszakolni hogy működjön az ALT-CONTROL-BKSPACE. Érdekes módon ott
a konfigurációs bejegyzés, amit itt-ott a neten találtam nem működött, csak
az xkb paraméterezett lefuttatása az xsession, xinitrc állományokból.
Ja hogy mostantól csak bejelentkezés után lesz alt-ctrl-backspace-em, és
a bejelentkező felületen nem? Nembaj, majd csinálok teljes újraindítást,
amíg a szintén mindent bezáró és kiléptető ATX power gombot le nem szerelik
a gépekről a biztonság kedvéért ( ahogy ez a trend a reset gombokkal már
elkezdődött ).
Egyébként küldtem egy levelet az
Xorg-osok levelező listájára, hogy megemlítsem milyen gáz is ez az egész:
Címzett: xorg-devel@lists.x.org
Tárgy: ctrl-alt-backspace
------------------------------------------
I just want to make a +1 to those ctrl-alt-backspace lovers...
By the way subscription and confirmation page on the list gave me an error
page.. is it maybe a new feature?
I think disabling alt control backspace by default was a very bad idea.
I found myself in front of it when I was supporting a user by phone. I said
him to use the above combination, and that was not working! We reinstalled the
rest of his operating system.... backed up datas, and so on.. so there is an
accident caused by the DISABLING of control-alt-backspace. I want to report it..
Otherwise in my debian the default xkb config disables the zap, and the
default X behavior disables it too... so I have to enable it at two place...
There are many windowmanagers, desktop environments out there.. I will never
be sure again how to restart X on virtually any Linux by phone... Maybe the
user can switch to vt-s, but have to login, and kill something, or as root
restart the oops, xdm? kdm? gdm? and many distroes not allowing to login as
root directly, so he should use sudo. But in debian sudo is not configured by
default... so I will pass the X problems to our Microsoft team, to tell him
restart his PC. Another good step to make a better windows from *nix.. not
what I really want..
I was also surprised about the black initialising background. If a DE or a WM
not starting I cannot say about a blank screen if it is a cable problem, or an
X related problem, or X working properly ( the old background was the evidence
for that ... ).
Okay, I will use the "-retro", but what about our users? I won't be able to
help them.. just like in windows good breakpoints gone, if something is not
working X server will act like a black box for remote untrained users.
Kimoderálták
On Sun, Jun 14, 2009 at 02:10:46PM +0100, Harka Gyozo wrote:
> I just want to make a +1 to those ctrl-alt-backspace lovers...
+1 for not starting this topic again.
Cheers,
Peter
... ami azért is furcsa, mert az egyik fő érvük
a kikapcsolásra az volt, hogy egyes felhasználók panaszkodtak a véletlen
lenyomásra, de amikor felvetették az ötletet hogy kikapcsolják, senki sem
reklamált ( kimoderálva nem csoda... éljen a véleménnyilvánítás szabadsága! )
Kicsit utánanézve rengeteg módszer van a ctrl-alt-bkspace letiltására, és
valahogy nekem logikusabbnak tűnt volna, ha nem magában az X szerverben
kapcsolják ki alapértelmezésként (aminek ugye jelenleg alapértelmezésben
nincs is konfigurációs állománya, ahova kommentben oda lehetne biggyeszteni
hogy DontZap ... alapértelmezésben bekapcsolva... igen, a konfiguráció opció
a boolean típusú DontZap, ami ha On-on van, akkor nem engedélyezi az X szerver
kilövését, ha Off-on van, akkor viszont működik az alt-ctrl-bkspace - duplán
tagadás -- DontZap Off -- rulez).
Visszatérve a hald-re ( amihez a dbus-nak is futnia kell ):
nem mindig értem miért lesz alapértelmezett függősége ez az X csomagjának,
főként ha némi konfigurációval nélküle is működni képes.
Ugyanúgy meglepetés nekem, mint hogy rengeteg program kezdte el újabban
használni a gconf-ot.
A gconf lényege hogy globális gnome beállításokról tárol adatbázist, és
szolgáltatja azt minden program felé ( pl. szinekről, betűkészletekről, stb. ).
Nem tartom viszont optimálisnak, hogy pl. windowmaker-t használva a firefox
gnome-vfs-sel fordítva érkezik, amihez persze a gconf-ot is használja ( igen!
a böngésző maga indítja el - miért is nem tudja csak megnézni fut-e, és ha
nem akkor békénhagyni? ).
Mivel nincs gnome a rendszeren, nincs is olyan
programom amivel írhatnék olyan dolgokat egy globális adatbázisba, amit egyetlen
programom venne figyelembe...
A skype pl. még ennél is szörnyűbb tud lenni, ugyanis ha elindítom és bezárom
csak fut, fut tovább, persze előhívni nem tudom, mert nálam nincs tálca amire
ráüljön... ja és a skype-ot még csak újra sem tudom fordítani nekem tetszőre.
Hogy olvasgatja a böngésző konfigurációimat, az már csak hab a tortán a
szokásos rendszergazdai paranoiámhoz.
Múltkor fedeztem fel, és innen üzenem a fejlesztőknek hogy a böngésző előzmények,
sütik, és minden egyéb adat törlése ami arra utal hogy az illető milyen
oldalakat látogatott meg, teljesen feleslegesen van már jelen, és nyugodtan
kivehető a firefoxból ( amúgy is potenciális veszélyforrás, hátha valaki
tévedésből nyomja meg, és ezután már nem találja a szokásos webhelyeket ).
A java és a flash ugyanis, ez a két böngészőmérgező ugyanis segít azoknak
akik az adatvédelmi etikát sértve utánunk kutakodnak, mivel szépen gyorstáraznak
mindenfélét a $HOME könyvtár alá.
Persze van aki a flash ilyen ügyeinek még örül is.
A flashplayer ugyanis NEM JÁTSZIK LE VIDEÓKAT AZ INTERNETRŐL!
Először letölti őket ( vagy részleteiket ) helybe.
Elég tehát megnyitni egy
oldalt amin a jól javaba, js-be, stb.-be eldugott nem letölthető flash videó
van, elindítani, és megvárni míg szépen betöltődik az egész videó.
Igen, ilyenkor ott találjuk a videót a tmp-ben ( bár érdekes néven )...
innen elmásolva máris megszereztük azt.
Trendek
Lássuk csak a legújabb trendeket:
- a felhasználók fő célja egyre inkább a szórakozás (még ablakmozgatás közben is)
- a felhasználók alig-alig futtatnak szövegszerkesztőt, böngészőt, egyéb
programokat, inkább az ablakkezelő csodaszép funkcióit használják.
- a CTRL-C + kijelölgetés kombináció annyival hatékonyabb
a kijelölés, majd középső gomb megnyomásával szemben hogy ez utóbbi nyilván
kikerül majd a következő X verzióból a véletlen nyomogatások elkerülése végett.
- a felhasználók átlagéletkora vagy átlag IQ-ja csökken (vagy mondhatnánk
a felhasználók IQ összege állandó, csak egyre többen vannak),
láthatóan nő az igény a pörgő-forgó-pattogó cuccok iránt.
- a számítógép programozók képtelenek mit kezdeni a modern hardverek új/nagyobb
képességeivel, ezért inkább gyakorlati haszon nélküli "cool" "feature"-öket
kezdenek írni, hogy a hardver gyártók el tudják adni legújabb kütyüiket.
- a programok továbbra is lassan és döcögve fognak futni, hiszen a hardver
fejlődését sikeresen tölti ki a szoftveres világ a különböző extra
támogatásokkal.
- a Linux megerősödik felhasználó számban, ám a különböző third party programok,
és a fejlesztői trendek miatt képességei igencsak leszűkülnek, ezerarcúsága
megszűnik, és minden bizonnyal egyetlen DE, valószínűleg a gnome fogja uralni.
Sok program is áldozatául eshet ezeknek a dolgoknak, amelyek nem tudnak
jól integrálódni ebbe a környezetbe, pl. nem tudják a fogd és dobd messzirét
vagy más problémájuk van a furcsa törpével.
- Az UTF-8 végre uralomra jut, megoldva ezzel a hardver gyártók eladási
problémáit, mivel végre minden karaktert kétszer annyi helyen tárolhatunk,
azaz gyakorlati kapacitásunkat megfelezhetjük.
- Egyes nagy programcsomagok, mint pl. a böngészők, az irodai programcsomagok
olyan extrém követelményeket állítnak majd a gépekkel szemben, mint a legújabb
játékprogramok. Az irodai csomagokban
megjelennek a 3d-ben látható korrektúra jelek, a szövegbe illesztett
és ott meg is vágható videók, a villogó, animált, forgó betűk, a nyelvészekkel
online csevegésre képes helyesírás ellenőrzők, és a 3d-ben realtime a szöveg
fölé renderelt súgó gémkapcsok.
Linkek
Xorg
XFree86
Y Window System
W window system
MicroXwin
ORION overkill
Álljunk meg egy szóra
X alapértelmezett háttér
Ctrl Alt Backspace (Cartoon)
Vissza